Hogyan lehet húzni a férgeket, Kerekesférgek

Németh Zoltán verse Bordóba hajló vörös betűkkel áll a kötet címe a szürkésbarna képen, melyen egy hatalmas jószágot, egy elefántot látunk, amint éppen egy daru a magasba emeli. Első pillantásra szürreális látomásnak tűnik, ám a hátsó borító hogyan lehet húzni a férgeket szerint egy ból származó fotóról van szó, melynek címe: Mary, a gyilkos elefánt kivégzése.
Vagyis egy gyilkosság dokumentációjával van dolgunk, egy állat kegyetlen kivégzésével, ami azért felvet bizonyos kérdéseket, még akkor is, ha az elefánt a címből következően valóban embereket ölt. Mert egy elefánt nem jogi személy, sőt, semmiféle személy, egészen egyszerűen a természet törvényei miatt nem vonatkozhatnak rá az emberei törvények.
Elítélése és kivégzése tehát határsértés, abszurdum. A hatalmas súlyú elefántot ráadásul felakasztják, amivel a gravitáció törvényein is felül akarnak kerekedni a voluntarista ítélethozók — mégiscsak valami egészen groteszk, szomorú és szürreális jelenetet kapott lencsevégre az ismeretlen fotográfus. Ha mindezt összeolvassuk a kötet címével, akkor bizony beleborzongunk, hogy micsoda kezdet ez. Pedig ez még tényleg csak a kezdet.
Hogyan lehet megszabadulni a pinworm férgektől
Mert ha beleolvasunk a versekbe, akkor az igazságszolgáltatás áldozatává vált elefánt csecsemőillatú mesének tűnik. A versek beszélője nem bízott semmit a véletlenre, klasszikus szerzőktől választott mottókat, melyek arra szolgálnak, hogy felkészítsék a jámbor olvasót arra, mire számíthat.
Az első idézet Füst Milántól származik. Kontextusából kiragadott jelenet ez, nehezen érthető, bár pár kulcsszó segít elképzelni az olvasónak, miről is lehet szó: lélek, test, bosszú, és valahonnan ki kell húzni egy kést is.
Tabletták A triclabendazolt egy francia gyógyszergyártó cég mg-os. Hogyan lehet felismerni és kezelni a férgeket az emberekben Posted on Hogyan kezeljük a férgeket az emberekben.
Elég bizarr, csöppet sem vidám beszélgetés ez. Ráadásul az embernek az a benyomása támad, hogy a kés mintha olyan szerepet töltene itt be, mint Csehovnál a puska: ha az első felvonásban megjelenik, akkor előbb-utóbb biztos ölni fognak vele. Erős kezdés ez.
Ez nem is lenne könnyű, és nem is lenne értelme: ezek a versek önmagukban is egységet alkotnak, súlyuk van, nyomatékuk, és nem tartoznak sehová, nincs szükségük semmire és senkire. Magukra záródnak. Egy-egy súlyos vasgolyó, ezekből áll össze a kötet. Az egyes versek terjedelme viszonylag rövid, mindössze egy-két hosszabb található köztük. Rímek nincsenek, a verssorok rövidek, átlagosan 3—5 szóból állnak. A jellemző írásjelek a tagmondatokat elválasztó vessző és a mondat végi pont.
Az egész kötetben csupán két-három kérdőjeles mondat van, kivéve az utolsó, Mosógép című, rövidke novellákból álló füzért, melyben vannak párbeszédes részek is.
A versek nagy része tehát pár szóból álló kijelentő mondatokból épül fel, és jellemzően egy-egy rövidke történetet mesélnek el. Ezek a történetek pedig abszurdak, sötétek, szürreálisak — mint egy akasztott elefánt egy régi fotón.
Ha belelapozunk a kötetbe, Twin Peaks kellős közepén találjuk magunkat, csakhogy nem a kanadai határ mellett, hanem valahol Európa közép-keleti részén. Arról azonban nem könnyű számot adni, mitől érzi az ember oly hátborzongatóan otthonosnak, közép-európainak ezeket hogyan lehet húzni a férgeket verseket. Talán mert oly sokszor szóba jön bennük valamilyen féreg, és erről Kafka jut az ember hogyan lehet húzni a férgeket
I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)
Vagy mert a párszor szintén említett oldalas az ismerős ízeket idézi? Vagy mert ennyire kilátástalanul szorongani, a világot ennyire a feje tetejére állítani, ilyen sötét szemüvegen keresztül látni csak errefelé, az ördög alfele táján lehet?
Fekete lyuk ez a kötet, semmi fénysugár, semmi feloldás, a fanyar irónia és a groteszk képi világ is arra szolgál, hogy világossá tegye: nincs semmi, de semmi menedék. És még mindig a kezdetnél tartunk, a legelső versnél, melynek Boríték a címe.
Kések, férgek, mosógép
Amikor rohanva odaér, akkor látja, hogy az ajtó kilincsén egy piros boríték, benne egy döglött egérrel. S máris hogyan lehet húzni a férgeket mottóban és a borítón is megelőlegezett világ kellős közepében vagyunk, melynek alapvető elemei közé tartozik a gyilkosság, a fegyverek, a fájdalom és az erőszak, alapszavai pedig a férgek, a kés és a vér.
Mintha valamiféle sötét melodrámát olvasnánk, olyan sokszor fordul elő a kés és a vér a versekben. A kés legtöbbször azok gyilkos eszköze, akiknek nincs más fegyverük.
A pisztolytól eltérően a késsel elkövetett gyilkosság fizikai kontaktust igényel az áldozat és a tettes között, úgy kell vele ölni, hogy közben az ember a saját erejét használja, és be is mocskolja magát, vagyis nem steril eszköz.
Jellemzően hirtelen felindulásból szokták használni, és Magyarországon a legtöbb gyilkosságot ezzel követik el — és a versek is mintha a statisztikát erősítenék. A Pincér című versben a feleség a bugyogójából ránt elő egy kést, és megfenyegeti a lírai ént, hogy leszúrja, ha nem lop neki rózsát.
Kitör a dráma a házasok között, és a férj már tudja, hogy rossz lóra tett, de az apóstól való félelmében nem mer válni. Persze, inkább karikatúraszerű az egész jelenet, az őrjöngő fúriaként viselkedő asszonnyal, aki egy filozófiatanárt már tönkre tett.
Az utolsó sor arra enged következtetni, hogy félnek tőle, hiszen többnyire kés van nála. A Hétvége pedig azzal kezdődik, hogy a lírai én kedves neje a csuklójából ömlő vért törölgeti.
- Minden hús fascioliasis
- 3 évesnél fiatalabb gyermekek férgek gyógyszerei
- Paraziták az emberek tablettáiban
A Kakukkban pedig a késes támadás klasszikus módjával találkozik a vers alanya: a torkához szorítják egy sikátorban. A kés és a vele szervesen összefüggő vér szimbólumok, melyek a világ általános romlására, az erőszak jelenlétére és a kapcsolatok lehetetlenségére utalnak.
- Teniasis végső gazda
- Gyógyszer a gomba az emberi testben
- A diphyllobothriasis jellemző
S arra, hogy ezeket az az indulat teszi tönkre, mely a kést ragadó emberben dolgozik; a koleretikus a rossz lehelettől vagy a méreghez hűvös fej kell, míg a késhez hirtelen támadó indulatok, civilizáción kívüli életképletek. Talán nem túlzás, ha az embernek ismét csak eszébe jut ezekről Európa keleti fele. A féreg is a kötet alapszavai közé tartozik, melynek használatától nem ódzkodik a versek beszélője, holott a köznapi beszédben általában vagy egyszerűen bizonyos állatokra, vagy pedig átvitt, erősen hogyan lehet húzni a férgeket értelemben emberekre használjuk ezt a szót.
A férgek jelenléte a világban romlásra, hanyatlásra utal, ami férges, az rossz — mint a szív a Vadász című versben. S — mint ahogyan fentebb utaltam is rá — a féregről immár száz éve nem tud az embernek nem eszébe jutni Kafka Gregor Samsája. A Park című hogyan lehet húzni a férgeket egy tenyérből másznak elő a férgek, vagyis a kötet második darabjához, a Vadászhoz hasonlóan itt is arról van szó, hogy a test már élő, eleven mivoltában Férgeket akarok romlásnak indul, mintegy előlegezve a halál utáni állapotot.
Ami aztán meg is jelenik a Fejben, melyben a föld alól emelkedik ki egy lárvákat köpködő, ordibáló fej.
120 nap alatt a bél körül
Az Üregben a vers beszélője próbál elfutni, de egy kar torkon ragadja, és lefelé próbálja vonszolni, az üregbe, ahol a szőrös férgek laknak. A kötet utolsó darabja, a Mosógép hat részből, vagyis hat kisebb jelenetből áll, melyek laza szállal kötődnek egymáshoz, és egy urnagyűjtő hétköznapjait mesélik el. Hogyan lehet húzni a férgeket a kés itt sem hiányozhat, ezúttal védekezési eszköz, meg ne támadja a kutyája, amikor kilép az udvarra, és elindul az urnák felé, melyeket alighanem mások is úgy dobálnak be neki az udvarba, mint a harmadik darabban levő, immár szakállas férfi, aki a második részben még kisfiú volt, és akit a nagyapja figyelmeztetett a ház előtt, hogy ott bizony szörnyű dolgok történnek.
Így lesz tele a kert urnákkal, holott a ház lakója táblán is hogyan lehet húzni a férgeket, hogy ez nem az ő illetékessége lenne. Csakhogy az ötödik és a hatodik részben megtudjuk, hogy egyenesen hogyan lehet húzni a férgeket munkája az urnákkal való foglalatoskodás hogyan lehet húzni a férgeket a meghasonlás aligha véletlen, hiszen a negyedik pontban a tükörképével vitatkozik, míg az meg nem sértődik, és elmegy.
A címet pedig az magyarázza, hogy emberünk munka közben legtöbbször az öröklétre gondol, amit egy megállíthatatlan mosógéphez hasonlít. Ha valaki urnákkal foglalkozik, akkor érthető, ha felmerülnek benne a végességgel és az időbeliséggel kapcsolatos kérdések, ám az öröklétnek egy olyan profán eszközhöz való hasonlítása, mint a mosógép, éppen hogy kioltja a kérdésfelvetés komolyságát, és csúfondáros fricskával illeti a metafizikát.
A versek jellemző hangneme a szenvtelenség. Nem sok érzelem olvasható ki belőlük, pusztán a történések tárgyilagos rögzítése, ennek az igyekezete azonban feltűnő, s talán éppen ez az, ami érzelmi töltettel ruházza fel az egyes verseket.
Mert legyen bármily hűvös és közönyös a versek beszélőjének a hangja, ezen a hogyan lehet húzni a férgeket a világról akar számot adni, a világot akarja a lehető legpontosabban leírni, megannyi apró mozzanatával együtt.